A Svájcból származó időmérők ugyanis nagymértékben alakították, formálták, sőt, írták az óratörténelmet.
Búcsúznak a svájci órák?
Néhány esztendővel ezelőtt, napjainkban talán elképzelhetetlennek tűnő módon úgy állt a helyzet, hogy a hagyományos időmérők ideje lejárt. Ütött az órájuk. Hogy mi okozta ezt a komoly válságot? Az okos technológia berobbanása villámgyors térnyerése. Mert nem elég, hogy megjelentek az okostelefonok, amelyek percre pontosan mutatták az időt, a dátumot és még számtalan adatot. De váratlanul felbukkantak az okosórák is, így végképp úgy nézett ki, hogy eltörlik a tradicionális példányokat.
A talány aztán megoldódott, mégpedig úgy, hogy mindenki maradt. Ha nem is a helyén, ha nem is abban a formában egészen, mint addig, de megmaradt. Ehhez azonban áldozatokra és jelentőségteljes kompromisszumokra volt szükség.
A svájci órák mindig a megbízhatóságukról, a minőségükről voltak híresek. A technológiai fejlesztéseknek hála, olyan időmutatók tartoztak (és persze tartoznak ma is) ebbe a családba, amelyek életre szóló beruházásoknak tekinthetőek. Ám ez nem volt elég a fenti hullámvölgy túléléséhez. Kellett valami plusz. De mi legyen az?
Svájci órák, mint divatékszerek?
Igen! Ez az irányváltás hozta el magával a megoldást. Elsőre furcsának tűnhet a divat kihangsúlyozása, ám egykor ez nem számított érdemleges szempontnak.
Viszont az okoskütyük térnyerésével olyan területen kellett újdonsággal előrukkolni, amiben a fenti eszközök nem versenytársak. Bizony, a trendi megjelenés jó választásnak bizonyult. Mert bár vitathatatlan, hogy az elektronikai eszközök sem mutatnak rosszul, de stílusosság tekintetében nem vehetik fel a kesztyűt a divatórák képviselte szépséggel.
A svájci órák megőrizték a régi értékeiket?
Igen! A hagyományok tisztelete mellett, az innovációk iránti nyitottság és a divatosság ellenállhatatlan kombinációja hozta el az újabb “aranykort” milliók örömére.